Ön szokott élelmiszert kidobni?

Nem?

Tudta, hogy a megkérdezettek 90%-a ezt mondja, viszont gyakorlatilag minden háztartásban keletkezik élelmiszer-hulladék?

Mit tudunk az élelmiszer-pocsékolókról?

„Ők” mi vagyunk – gyakorlatilag mindannyian. Az emberek 90 százaléka nincs tudatában vagy tagadja, hogy az ő konyhájában is termelődnek veszteségek. Pedig a Nébih felmérése szerint a háztartásokban évente fejenként 65 kiló élelmiszer kerül a kukába. Ez a pazarlás egy négyfős család esetében körülbelül 130 ezer forintos többletkiadást jelent évente, ráadásul a környezetet is jelentősen terheli.

A Pénzcentrum 2020-ban készített egy átfogó felmérést, amiből az derült ki, hogy hazánkban az anyagi helyzet és az élelmiszerpazarlás, illetve a tudatosság között nincs összefüggés, azaz hasonló arányban kerül a kukákba élelmiszer a szegényebb háztartásokból, mint a tehetősebbektől. Tehát nem lehet azt állítani, hogy kizárólag a gazdagabb rétegek felelőssége volna a pazarlás.

Legtöbben nem tudják, hogy az élelmiszer kidobásának milyen hatalmas környezeti és társadalmi terhe van. Gondoljunk csak bele, amikor az étel a kukába kerül, akkor nemcsak a lebomlása károsítja majd a környezetet, hanem az előállítására felhasznált erőforrások is kárba vesznek. Feleslegessé válik egyúttal a mezőgazdasági termelésre használt talaj, az öntözésre használt víz, a műtrágyázás, a felhasznált csomagolóanyagok, az üzemanyag a szállításhoz és a rengeteg emberi munka is.

Szerencsére a tapasztalat azt mutatja, hogy akik felismerik a problémát és a saját felelősségüket, azok nyitottá válnak a megoldásokra is. Nekik szól ez a weboldal is.

Többnyire azért dobjuk ki az ételt otthon, mert

• túl sokat vásároltunk, és megromlik, mielőtt megennénk,
• túl sokat főztünk és nem fogy el (például a gyerekek mégsem eszik meg),
• elfelejtkezünk róla, hogy van (hűtő vagy polc mélyén nem látszik), és lejár,
• meggondoljuk magunkat, és mégsem akarjuk már megenni (például közben elkezdtünk fogyókúrázni).

Mégis miért pazarlunk?

Olvassa végig az Élelmiszerbank által javasolt tippeket, tanácsokat, melyek könnyen beépíthetők az élelmiszerkezelés egyes szakaszaiba, hosszú távon pozitív hatást kifejtve a környezetvédelemre is, ami közös célként áll mindannyiunk előtt. A tudatos háztartás már az élelmiszer vásárlása előtt kezdődik, amihez tanácsokat adunk következő cikkünkben >>>

Nem vagyunk tisztában az általunk kidobott ennivaló mennyiségével, az élelmiszer-hulladék környezetvédelmi és társadalmi hatásaival, valamint a megspórolható pénz mennyiségével. Sokan azt hiszik, hogy ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, akkor már mindent megtettünk a környezet védelméért, amit lehet. Az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése ennél kevésbé látványos, így könnyű elfelejtkezni róla.

Sajnos az élelmiszerfeleslegekehez való hozzállás is hátrányosan változott az elmúlt évtizedekben. A világháborúk óta nem volt igazi gond az élelmiszerhiány. Rengeteg étel hozzáférhető, és a jövedelmünkhöz képest egyre olcsóbban, így alábecsüljük az élelmiszer értékét. Sokmindent pusztán azért dobunk ki, mert „nem szoktuk” megenni. Ilyen lehet az almahéj, kenyérhéj vagy a krumplihéj. De ide tartozik az is, hogy családi ünnepeken szinte kötelező túl sokat főzni (nehogy megszóljanak!), így rengeteg a maradék.

Javaslatok a megelőzéshez

Szerencsére már néhány egyszerű fogással és egy kis tudatossággal is sokat tehetünk a pazarlás csökkentéséért. Az étkezéseink és a bevásárlásaink megtervezésével, a helyes tárolási és fagyasztási technikák elsajátításával vagy a maradékok kreatív újrahasznosítását segítő receptekkal is sokkal közelebb kerülhetünk a pazarlásmentes háztartáshoz.

Ne felejtse, az élelmiszerfelesleg nem a maradékok kidobásakor keletkezik, már a bevásárlás előtt el kell kezdeni a megelőzést! Olvassa el a Magyar Élelmiszerbank Egyesület tippjeit, tanácsait, melyek könnyen beépíthetők a mindennapokba!