A magyarok többsége környezettudatosnak vallja magát, évente hozzávetőleg 300 ezer tonna még menthető élelmiszert dobunk a kukába
A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.
A 2021 év végén, 2022 év elején készített országos, a magyar lakosságra reprezentatív kutatás az élelmiszerpazarlással kapcsolatos attitűdök és okok feltérképezésére fókuszált. A felmérés legjelentősebb eredménye a magyarok ellentmondásos hozzáállásának feltárása az élelmiszerpazarlással kapcsolatban. A lakosság többsége klímatudatosnak tarja ugyan magát, mégis jelentősen alábecsülik a háztartásaikban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét, értékét és annak környezetre gyakorolt hatását.
A legfőbb, élelmiszerpazarlással kapcsolatos ellentmondások:
- 10-ből 8 magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki és hasonló arányban tekintik az élelmiszerpazarlást jelentős globális problémának, mégis évente fejenként 45 000 forintnyi élelemiszert dobunk a kukába.
- A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások.
- A háztartások a pazarlás mennyiségét és az elpazarolt élelmiszer értékét is jelentősen alábecsülik: mennyiségben és anyagi értékben is nagyjából a duplájára tehető a pazarlásuk a becsült értéknek
- Arra a kérdésre, hogy hány fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani (0-4°C), csak a megkérdezettek 45 százaléka tudta a helyes választ. A válaszadók véleményének átlaga szerint ideális esetben a hűtőszekrényt 6,5 °C-ra kellene beállítani, azonban ezen a hőmérsékleten sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.
„Vezető háztartásigép-gyártó vállalatként a fenntarthatóság stratégiai terület, többek között szeretnénk, hogy vásárlóink többet tudjanak az élelmiszerek helyes tárolásáról. Célunk, hogy az általunk gyártott termékek, így például a Magyarországon készített felsőkategóriás hűtőszekrények, a vásárlókat abban segítsék, hogy kevesebb energiát használjanak és okos funkciókkal csökkentsék az ételpazarlást az otthonokban. A kutatással még egy lépéssel közelebb kerülünk célunkhoz, a klímasemleges működéshez és ahhoz, hogy többeket egy jobb életre inspiráljunk” – mondta dr. Gönczy Sándor, az Electrolux Magyarország ügyvezető igazgatója, az Electrolux Csoport Globális Mérnöki szenior alelnöke.
Maradék nélkül
A kutatás rávilágít, hogy leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobunk ki. A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolunk, túl sok ételt készítünk. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szánunk a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.
„A Nébih célja a magyar élelmiszerlánc-biztonság védelme, amelybe a fenntarthatóság is beletartozik. Az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma. Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, jelentős része a háztartásokban. Éppen ezért tartottuk kiemelten fontosnak, hogy a lakosságot folyamatosan tájékoztassuk, és óvodai, iskolai szemléletformáló programot indítsunk, így közösen vegyük fel a harcot a pazarlás ellen” – mondta Dr. Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője.
Esélyt az ételnek
A kutatás rávilágít, hogy szükség van a szélesebb körű tájékoztatásra, ugyanis a megkérdezettek 82 százaléka szeretne több információt a csomagoláson a termékek környezeti hatásáról. A válaszadók szerint leginkább úgy csökkenthetjük a pazarolt élelmiszerek mennyiségét, ha a gyerekek már az iskolában hallanak az élelmiszerpazarlás megelőzésről, másfelől a felnőttek általánosan több információt szereznek e téma, a megfelelő hűtési és fagyasztási szokások kialakítása kapcsán.
A megkérdezettek 31 százaléka nem tudja, hogy két típusú lejárati idő szerepel a termékek csomagolásán, 39 százalék bár tisztában van vele, nem tudja a különbséget a fogyasztási és a minőség megőrzési idő között.
„A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken „fogyaszthatósági idő” helyett „minőségmegőrzési idő” szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása” – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.
További információ
A kutatási módszertanról és a háttértáblákról itt tudhat meg többet >>>
Bővebb felvilágosítás:
Nagygyörgy András
Külső kapcsolatok igazgató, Élelmiszerbank
nagygyorgy.andras@elelmiszerbank.hu
+36 20 397 5056
A kutatás készítői
Az Electrolux
Az Electrolux több mint 100 éve egy jobb életért dolgozik: a világ egyik vezető háztartásigép-gyártó vállalataként újraalkotjuk az ízek, a ruha- és otthonápolás, valamint a jólét élményét. Az Electrolux a világ minden pontján milliók számára kíván élvezhetőbb és fenntarthatóbb életet biztosítani. Márkáin keresztül, mint az Electrolux, AEG, és Frigidaire, évente több mint 60 millió háztartási készüléket értékesít a világ több mint 120 országában. 2021-ben az Electrolux csoport forgalma 126 milliárd svéd korona volt, az alkalmazottak száma globálisan 52 000 fő. További információk az www.electroluxgroup.com weboldalon.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
A Nébih 2016 óta foglalkozik a Maradék nélkül elnevezésű program keretében az élelmiszerpazarlás csökkentésével. A Hivatal méri és nyomon követi a háztartási élelmiszerpazarlás mennyiségének alakulását. A Nébih szakemberei széleskörű szemléletformáló és oktatási tevékenységen, valamint az élelmiszerlánc-szereplők támogatásán keresztül tesznek azért, hogy minél kevesebb élelmiszer menjen kárba. További részletek Maradék nélkül program honlapján találhatók: http://maradeknelkul.hu
Az Élelmiszerbank
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület hazánk egyik legnagyobb hatású jótékonysági szervezete. Évente 8 millió kiló lejáratközeli, illetve csomagolási hibás élelmiszert gyűjt áruházakból és gyártóktól, hogy azok ne a kukában végezzék, hanem rászorulók asztalára kerüljenek. 2005-ös megalakulása óta az Egyesület egy, több mint 500 karitatív szervezetből álló országos élelmiszermentő hálózatot éptett fel, amin keresztül 60 milliárd forint értékű árut adományozott nélkülöző embereknek, családoknak. Az Élelmiszerbank adományai évente 250 ezer nehéz sorsú embernek jelentenek segítséget, ráadásul az élelmiszermentési tevékenység a természetet is védi a pazarlás környezetromboló hatásaitól. Bővebben: www.elelmiszerbank.hu.
