Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO felmérése szerint az ehető élelmiszerhulladék évente 1,3 milliárd tonnát tesz ki a Föld egészét tekintve. A mértéktelen pazarlás nemcsak a pénztárcánkat terheli meg, súlyosan károsítjuk vele a bolygónk állapotát is – ráadásul komoly társadalmi feszültségeket is okozunk vele.

A pazarlás visszaszorítása nyereség lenne az embernek és a bolygónak is.

Hazánkban is több milliárd forintnyi élelmiszer kerül naponta a szemétlerakóra, közben szintén milliárdokat költünk segélyekre és étkeztetésre. Talán nem is kell több, hogy belássuk, hogy az élelmiszermentésnek hatalmas lehet a társadalmi haszna.

Mit teszünk a természettel, ha kidobjuk az ételt?

Az élelmiszerveszteségnek és -pazarlás egyik legkárosabb hatása, hogy hozzájárul a klímaváltozáshoz. Többféle módon károsítjuk bolygónk egészségét, amikor élelmiszert dobunk ki. A legrosszabb ebből a szempontból (is) a már megvásárolt és elkészített étel megromlása, hiszen ilyenkor a termeléstől a főzésig minden egyes lépés hiábavaló volt, és az összes felhasznált erőforrás és energia kárba vész.

Vegyük példaként a sajtot: az emberi munkán túl rengeteg természeti erőforrást is igényel az előállítása. Kezdve a tehenek etetésétől és fejésétől, a tartásukhoz használt földön használt földön, takarmányon és vízen át a sajttá érlelésig, a csomagolóanyagokig, és a szállításhoz használt üzemanyagig – mindezt végig a megfelelő hőmérsékleten. Ha ki kell dobnunk a sajtot, a folyamatban felhasznált összes energiát, áramot, anyagot kidobjuk.

Ráadásul ami ételt nem eszünk meg, az elrothad, és ezzel is csak növeli a káros gázok kibocsátását. A szerves hulladék lebomlása metángázt termel, ami 25-ször kártékonyabb hatású, mint a széndioxid. A FAO kutatása szerint évente 3 milliárd tonnányi üvegház hatású gáz keletkezik az élelmiszerpazarlással összefüggésben, ez a globális kibocsátás 10%-a.

A csomagolás. Ellenség vagy barát?

Sokan azt hiszik, az élelmiszerek által okozott legfőbb környezeti teher a csomagolásból fakad. Ez számos élelmiszertermék esetén nem így van. Igaz, hogy a sok és felesleges csomagolás gondot jelenthet, de a csomagolásnak számos fontos funkciója is van:

• meghosszabbítja az étel élettartamát (a műanyag fóliába csomagolt uborka pl. ötször hosszabb ideig marad friss, mert sokkal lassabban veszti el víztartalmát),
• megvédi a törékeny terméket,
• fontos információkat juttat el a fogyasztóhoz (a csomagolás külső felületén),
• szállíthatóvá és eladhatóvá tesz (pl. italokat).

• 

A veszteségek élelmiszer-szegénységet okoznak

A világon mintegy egymilliárd ember alultáplált. Mindegyikük jóllakhatna az Európában és az USA-ban kidobott élelmiszer negyedéből. De már az is sokat segíthetne a nélkülözőknek, ha a jómódúak kevesebb felesleget vásárolnának. Az alábbi példa azt mutatja meg, hogy akár a Kisújszálláson kidobott élelmiszer is jó eséllyel csökkentheti az etiópiaiak jóllakásának esélyét.

A kidobott élelmiszer csökkenti a rendelkezésre álló készleteket, ugyanis felnyomja az árakat (a fejlődő országokban is), így kevésbé lesz elérhető a gabona a szegény és alultáplált emberek számára a világ közeli és távoli részein. Ha kevesebb ételt dobunk ki, akkor kevesebbet kell vásárolni. Ha kevesebbet vásárolunk, akkor csökken az összes kereslet, és ez hozzájárul az élelmiszer árának csökkenéséhez. Ez pedig lehetővé teszi, hogy azok is hozzájussanak az élelmiszerhez, akik eddig nem tudták megfizetni.

Az élelmiszer-hulladék csökkentése tehát olcsóbbá teszi az ennivalót, ezáltal hozzájárul az élelmiszer-szegénység csökkenéséhez.

A pazarlás hatásai a pénztárcánkra

A felsorolt környezeti és társadalmi hatások mellett a pazarlás következményeit a pénztárcánkon is érezhetjük. Egy átlagos háztartásban a kiadások 20-30%-a megy el élelmiszerre, így az étel kidobása a családok anyagi lehetőségeit is érinti.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih kutatása szerint az otthonainkban évente fejenként 65 kiló élelmiszerhulladékot dobunk ki. Ez az élelmiszermennyiség körülbelül 32.000 forintba kerül, ami egy négyfős család esetében 130.000 forintot jelent évente. A kukában. A teljes lakosságra vetítve ez több mint 300 milliárd forintot jelent. Kattintson, és megtudhatja, mit tehet azért, hogy pazarlásmentessé váljon a háztartása! >>>

További információt az élelmiszerpazarlás klímaváltozásra gyakorolt hatásáról itt olvashat >>>