Globális szinten évi 1,3 milliárd tonna élelmiszerfelesleg keletkezik, vagyis a megtermelt ennivaló egyharmadát nem fogyasztjuk el. Közben egymilliárd ember éhezik a Földön. Az elpazarolt élelmiszer sokszorosan elég lenne az élelmezési problémák megszüntetésére. Becsülni kell az ételt és menteni – hogy ne a hulladékégetőben végezze, hanem a rászorulók asztalára jusson.
A pazarlás környezeti és gazdasági hatásai
Az élelmiszer előállítása során rengeteg felesleg keletkezik. Van olyan zöldség és gyümölcs, amit a formája vagy a mérete miatt – vagyis pusztán esztétikai okokból – be sem takarítanak, de rengeteg a veszteség a termés feldolgozása során a gyárakban, és az is gyakori jelenség, hogy a boltok vagy az éttermek nem tudnak túladni a temékeken, rajtuk maradnak a készletek, mígnem lejár a fogyaszthatósági idejük. A felfoghatatlan pazarlás persze az otthonainkban is jelen van, Magyarországon például fejenként 65 kiló élelmiszerhulladék kerül a kukákba minden háztartásban a Nébih felmérése szerint.
A pazarlás komolyan megterheli a pénztárcánkat, Magyarországon például körülbelül 300 milliárd forint értékű élelmiszert hagyunk veszni minden évben. Ennél is veszélyesebb következménye a pocsékolásnak a környezetrombolás: a klímavátozást okozó üvegházhatású gázok 10%-a az élelmiszerpazarlással hozható összefüggésbe. Mindeközben rengetegen éheznek a Földön, és Magyarországon is. A megtermelt, de el nem fogyasztott termékekkel az ő éhezési problémáikat is meg lehetne oldani.
Élelmiszerbank: Civil összefogással az élelmiszermentésért
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy felkutassa és összegyűjtse az országunkban keletkező élelmiszerfeleslegeket, és rászorulókhoz juttassa el őket. Elsősorban gyártóktól és kiskereskedelmi láncok áruházaiból mentik meg azokat a termékeket, amik valamilyen okból már nem hozhatók forgalomba, például mert közeli lejáratúak vagy csomagolási hibásak.
Az Egyesület körülbelül 140 vállalattól és 500 áruházból menti a feleslegeket, évente 8-10 millió (!) kiló élelmiszeradományt osztanak ki, ez napi szinten körülbelül 20-25 ezer kilót jelent. Az Élelmiszerbank 2005 óta több mint 50 milliárd forint értékű élelmiszert mentett meg a kidobástól, hazánk egyik legnagyobb hatású civil szervezetévé fejlődött. Évente 250 ezer nélkülözőnek nyújtanak segítséget, a döntő többségüknek havonta vagy még gyakrabban.
Ételt mentenek, hogy életet mentsenek
Az Élelmiszerbank legfontosabb célja, hogy csökkentse az éhezést és az alultápláltságot. A rászorulók rostokban és tápanyagokban gazdag élelmiszerekhez juthatnak, amik egyébként soha nem kerülnének a tányérjukra. Az adományok a nélkülözők anyagi helyzetét is segítik, hiszen több pénzük marad gyógyszerekre, lakhatásra vagy éppen a gyermekeik szemüvegére. Elsősorban nagycsaládosokról, egyedül maradt idős emberekről, fogyatékkal élőkről, hajléktalanokról, gyermekotthonok lakóiról és más intézmények gondozottjairól beszélünk.
Az élelmiszermentésnek ugyanakkor komoly környezetvédelmi hatása is van. Gondoljunk bele, hogy mekkora energiát igényel az élelmiszerek termelése, disztribúciója és mindez mekkora környezetterheléssel jár: a talaj használata, az öntözés, a műtrágyázás, a szállítás, a csomagolás, a raktározás, ez mind-mind kárba vész akkor, ha senki nem eszi meg az ételt. A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok tíz százaléka a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerekhez köthető. A mentés ezt a komoly környezetkárosítást is enyhíti, pontosabban megelőzi.
A leghatékonyabb segítségnyújtási forma
Az Élelmiszerbank hálózatában többszáz karitatív szervezet és rengeteg önkéntes működik közre az ennivaló összegyűjtésénél és kiosztásánál. A termékeket minden esetben ingyenesen veszik át és természetesen térítés nélkül adják át a rászorulóknak. Költsége csak tárolásnak és szállításnak van, ez teszi kivételesen hatékonnyá a segélyezési folyamatot: ezer forintnyi adomány felhasználásával 30 ezer forintnyi élelmiszert tudnak a nélkülözőkhöz juttatni, vagyis megharminszszorozzák a felajánlások értékét.
Az Élelmiszerbank céljaihoz adományozóként és önkéntesként is bárki csatlakozhat. >>>
Aki pedig a saját háztartásában csökkentené a kukába kerülő ételhulladék mennyiségét, annak a következő tippeket, praktikákat gyűjtöttük össze az otthoni feleslegek elkerüléséhez.
