A háztartásban: a hulladékká válás okai

A háztartásban a legtöbb ennivalót azért dobjuk ki, mert

  • túl sokat vásároltunk, és megromlik, mielőtt megennénk,
  • túl sokat főztünk és nem fogy el (pl. a gyerekek mégsem eszik meg),
  • elfelejtkezünk róla, hogy van (hűtő vagy polc mélyén nem látszik), és lejár,
  • meggondoljuk magunkat, és mégsem akarjuk már megenni (pl. közben elkezdtünk fogyókúrázni).

Miért tesszük mindezt?

  • Nem vagyunk tisztában az általunk kidobott ennivaló mennyiségével, az élelmiszer-hulladék környezetvédelmi és társadalmi hatásaival és a megspórolható pénz mennyiségével.
  • Tévesen azt hisszük, hogy ha pl. szelektíven gyűjtjük a szemetet, akkor már mindent megtettünk a környezet védelméért, amit lehet. Az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése ennél sokkal kevésbé látványos, így könnyű elfelejtkezni róla.
  • Nem tudjuk, hogyan lehetne minden élelmiszert felhasználni, pl. mit lehet kezdeni a maradékokkal, mekkora adagot főzzünk, meddig lehet elfogyasztani az ételt.
  • A hozzáállásunk: a világháborúk óta nem volt igazi gond az élelmiszerhiány. Rengeteg élelmiszer hozzáférhető, és a jövedelmünkhöz képest nagyrészt olcsón, így alábecsüljük az értékét. Elfelejtettük, hogyan is kell igazán megbecsülni az ennivalót.
  • Szokásaink: sok (gyakran tápláló) ételt kidobunk, mert az „nem szoktuk” megenni. Ilyen lehet a krumplihéj, almahéj, kenyérhéj. De ide tartozik az is, hogy családi ünnepeken szinte kötelező túl sokat főzni (nehogy megszóljanak!), így rengeteg a maradék.
  • Tervezés: nem gondolkodunk előre, nem tervezzük meg az étkezéseket, emiatt túl sokat vásárolunk.
  • Adagok: rosszul becsüljük meg, és túl sokat főzünk; vagy nem is lehet kis adagot venni.
  • Címkék: nem értjük vagy félreértjük a dátumokat a címkén, így sokszor kidobjuk, amit még meg lehetne enni.
  • Tárolás: nem jó helyen, hőmérsékleten vagy csomagolásban tároljuk az élelmiszert, így hamarabb megromlik.
  • Társadalmi helyzet: az egyszemélyes háztartások (nem tudják kivel megosztani) és a fiatalok (kevésbé terveznek, kevésbé érdekli őket, kevesebb tudásuk van pl. a maradékok felhasználásában) több élelmiszert dobnak ki.
  • A marketing hatása: az „egyet fizet, kettőt kap” akciók hatására többet veszünk, mint amit el tudunk fogyasztani. Vagy pl. nem vagyunk hajlandóak megvenni azt az árut, ami még tökéletes, csak a csomagolása pl. megnyomódott picit.

Miért dobunk ki élelmiszert a háztartásokban?



A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti.

Élelmiszer-hulladék kis háztartás esetén

Élelmiszer-hulladék nagy háztartás esetén
(írországi adatok alapján)